Kelek a Nappal, kimászok az ágyamból
És csak bambulok magam elé
A tükörből valaki éppen hozzám szól
És én kérdően nézek felé:
"Minden nap élj, hisz' olyan rövid a létünk
S az életvonat nem vár rád!"
Kattogva elszalad, és én leshetem majd
Mit hagytam magam után...
...de addig még dúdolom e dalt...
Lógatom a lábamat
A nap süt, a tennivaló várhat még
Süttetem a hátamat
Az életem mától csak az enyém
Nekem mindent megér!
Egy újabb reggel kel velem, a gyűrött arcom
Még a tükör sem viseli el
Új nap vár, s egy angyal a vállamon ülve
Azt súgja: "Tettekre fel!"
Teszem a dolgom, hogy este, ha fáradtan majd
A párnára hajtom fejem
Éreznem kell, hogy ma sem hiába éltem
És holnaptól csak ezt teszem
...de addig még dúdolom e dalt...
Lógatom a lábamat
A nap süt, a tennivaló várhat még
Süttetem a hátamat
Az életem mától csak az enyém
Nekem mindent megér!
