Éjféltájban, bűzös bárban
Engem néztél szűk szoknyádban.
Karcsú testű kígyólányként
Rám másztál a félhomályban.
Állattá vált minden ember!
Ez az a hely, ahol nem kell fény!
Vámpíroknak kínzó fegyver,
Ha kel a nap, izzó tűzzel ég!
GYERE, KÓSTOLD MEG A VÉREM!
ÖRÖK ÉLETET KAP, AKI HOZZÁM ÉR.
NEM KÉREM A BÉREM,
CSAK FORDÍTSD EL A FEJED,
KELL MÉG EGY CSEPP VÉR!
ÖRÖKKÉ ÉL, AKI HOZZÁM ÉR!
CSAK FORDÍTSD EL A FEJED,
KELL MÉG EGY CSEPP VÉR!
Párduclány állt két óránál,
Tűsarkúján lépett hozzám.
Száján bordó rúzs volt éppen,
Megkóstolta forró vérem.
Állattá vált minden ember!
Ez az a hely, ahol nem kell fény!
Vámpíroknak kínzó fegyver,
Ha kel a nap, izzó tűzzel ég!
GYERE, KÓSTOLD MEG A VÉREM!
ÖRÖK ÉLETET KAP, AKI HOZZÁM ÉR.
NEM KÉREM A BÉREM,
CSAK FORDÍTSD EL A FEJED,
KELL MÉG EGY CSEPP VÉR!
ÖRÖKKÉ ÉL, AKI HOZZÁM ÉR!
CSAK FORDÍTSD EL A FEJED,
KELL MÉG EGY CSEPP VÉR!
