Ember, ha tervez, úgyse végez
Míg az Isten nem szól rá, hogy túlgondolnia kár.
Benne mélyen a válasz megvan régen már.
És ha menni csak úgy tud, lökd meg hát!
Van, hogy teli a szíve, messzire lát,
mégse látja az erdőtől a legnagyobb fát.
A veszett évek múlhatnak,
Jönnek újak, és újabbak,
De sosem lesznek kúlabbak.
NEKED SZÓL, HA OTT BENT ŰRT ÉRZEL,
EZ TART FENN KÉT KÉZZEL.
FELEMEL, HA MÉLYRE HÚZ AZ ÁR,
S ELKAP, HA FULLRA ELSZÁLLTÁL.
Remeg a kezed, és nem bírod épp ésszel,
Hogy az a remek, ha legbelül elvérzel.
Magad alatt egy vastag fát vágsz fűrésszel.
Sebeidet a farkasok pólyázzák,
Zsebeidet csak nagy kavicsok húzzák,
A napod is réges-régen elszúrták.
A veszett évek múlhatnak,
Jönnek újak, és újabbak,
De sosem lesznek kúlabbak.
NEKED SZÓL, HA OTT BENT ŰRT ÉRZEL,
EZ TART FENN KÉT KÉZZEL.
FELEMEL, HA MÉLYRE HÚZ AZ ÁR,
S ELKAP, HA FULLRA ELSZÁLLTÁL.
NEKED SZÓL, HA OTT BENT ŰRT ÉRZEL,
EZ TART FENN KÉT KÉZZEL.
FELEMEL, HA MÉLYRE HÚZ AZ ÁR,
S ELKAP, HA FULLRA ELSZÁLLTÁL.
