Meddig tart ez a furcsa éj?
Kettőnk titka, ha útra kél,
Nincs más, csak szenvedély.
Harcol bennem a bolond kéj,
Értem hullik egy cseppnyi vér.
Mondd el, mennyit ér?
Itt vagy, sorsom egészeként,
(Hát) lásd meg bennem az igazi fényt!
LEGYEN ÍGY JÓ,
ÖRÖK EMLÉK.
SZÍVEMEN SÚLY, DE
VÁR A MINDENSÉG!
SZERELEM GYÚLT,
SOKAT ÍGÉRT.
JÖVŐ ÉS MÚLT
MOST VÉGRE HADD LEGYEN A MIÉNK!
Minket néz odafenn a Hold.
A Napnak fénye csak álca volt;
Így rejtőzik el.
Engem óv ez a szelíd fény,
De minden éjszaka véget ér,
S ha nap kél, ne tűnj el!
Mellettem már nem kell, hogy félj,
Bízz meg bennem, nekem ígérj!
LEGYEN ÍGY JÓ,
ÖRÖK EMLÉK.
SZÍVEMEN SÚLY, DE
VÁR A MINDENSÉG!
SZERELEM GYÚLT,
SOKAT ÍGÉRT.
JÖVŐ ÉS MÚLT
MOST VÉGRE HADD LEGYEN A MIÉNK!
Tudd, hogy bármeddig elmennék érted,
Csak hogy mellettem légy, igazán!
Mert a csend vagy a zajban és támasz a bajban.
Száz meg száz évig vártam rád!
