Géniusz, az alkimista
magyar filmsorozat
| Fekete Gróf - főcímdal (Szöveg: Kámán Andrea) | |
|
Forog a Föld, Kel a fekete Hold. Elixírként Belém életet olt. ISMEREM A NAP ARANYÁT, REJTÉLYEKNEK TEMPLOMA ZÁRT, SZÁZ MEG SZÁZ ÉV TITKA VÁRT! Az élet egén Látom az igazi fényt. Remeteként Rejtem a bölcsek kövét. HALHATATLAN EZ A TUDÁS, ÍGY LESZEK MA VALAKI MÁS, SZÁZ MEG SZÁZ ÚJ LÁTOMÁS. Csak tiszta szíveddel lépheted át A mindörökre zárt öröklét kapuját. Hát add a kezed, velem hazatérsz majd, S a híd, mit az ég nyit az igazaknak Elvisz téged oda, hol az élet vár! Jövő a múlttal összeér, Örök az út, míg bennünk él! Fekete gróf. Így lát ez a világ. Hatalmammal Jelzem a helyes irányt. S HA FELRÚGNÁD AZ ŐSI SZABÁLYT, MESTEREDNEK AKARATÁT, SZÁZ MEG SZÁZ HARC VÁRNA RÁD! SZÁZ MEG SZÁZ ÚT VÁRNA RÁD! SZÁZ MEG SZÁZ ÉV VÁRNA RÁD! | Fekete Gróf - betétdal (Szöveg: Kámán Andrea) |
|
Fekete gróf. Mások bőrébe bújt. Kicsoda ő? Rejtegeti a múlt. S HA FELFEDNÉD A ZSENI NYOMÁT, KIT REJTÉLYEKNEK TEMPLOMA ZÁRT, SZÁZ MEG SZÁZ ÉV VÁRNA RÁD! Fekete gróf. Látja az igazi fényt. Remeteként Rejti a bölcsek kövét. ERÉLYE A MINDENT TUDÁS. ÍGY LEHET MA VALAKI MÁS, SZÁZ MEG SZÁZ ÚJ LÁTOMÁS. Csak tiszta szíveddel lépheted át A mindörökre zárt öröklét kapuját. Hát add a kezed, vele hazatérsz majd, S a híd, mit az ég nyit az igazaknak Elvisz téged, hol az örök élet vár! Jövőd és múltad A kezébe adtad: Száz meg száz út vár ma rád! Fekete gróf. Ismeri már a világ. Hatalmával Jelzi a helyes irányt. S HA FELRÚGNÁD AZ ŐSI SZABÁLYT, MESTEREDNEK AKARATÁT, SZÁZ MEG SZÁZ HARC VÁRNA RÁD! SZÁZ MEG SZÁZ ÚT VÁRNA RÁD! SZÁZ MEG SZÁZ ÉV VÁRNA RÁD! | Örök emlék - betétdal (Szöveg: Kámán Andrea) |
|
Meddig tart ez a furcsa éj? Kettőnk titka, ha útra kél, Nincs más, csak szenvedély. Harcol bennem a bolond kéj, Értem hullik egy cseppnyi vér. Mondd el, mennyit ér? Itt vagy, sorsom egészeként, (Hát) lásd meg bennem az igazi fényt! LEGYEN ÍGY JÓ, ÖRÖK EMLÉK. SZÍVEMEN SÚLY, DE VÁR A MINDENSÉG! SZERELEM GYÚLT, SOKAT ÍGÉRT. JÖVŐ ÉS MÚLT MOST VÉGRE HADD LEGYEN A MIÉNK! Minket néz odafenn a Hold. A Napnak fénye csak álca volt; Így rejtőzik el. Engem óv ez a szelíd fény, De minden éjszaka véget ér, S ha nap kél, ne tűnj el! Mellettem már nem kell, hogy félj, Bízz meg bennem, nekem ígérj! LEGYEN ÍGY JÓ, ÖRÖK EMLÉK. SZÍVEMEN SÚLY, DE VÁR A MINDENSÉG! SZERELEM GYÚLT, SOKAT ÍGÉRT. JÖVŐ ÉS MÚLT MOST VÉGRE HADD LEGYEN A MIÉNK! Tudd, hogy bármeddig elmennék érted, Csak hogy mellettem légy, igazán! Mert a csend vagy a zajban és támasz a bajban. Száz meg száz évig vártam rád! | Fekete Hold - betétdal (Szöveg: Kámán Andrea) |
|
Forog a Föld, s vele forog a tér. Képzeletünk lassan partot ér. Végtelen, mit sohasem látsz, Útvesztőjén szabadon jársz. Álomkép. Kezdet s vég. Az élet egén kel a fekete Hold, Fénytelenül, mégis szerepe volt. Megkapod, mit neked ígért: Az életnek az örök ízét, hát Éld most át! Élvezd még! Fut az idő, megy az őskerék. Sohasem áll, mindig lépne még. Sóhajod az egekig száll, Meghallgatják valahol tán. Az élet hív, Téged vár. |